Akár egyedül, akár családdal élünk elengedetlen, hogy a lehető legnagyobb biztonságot teremtsük meg az otthonunkban. A fűtési szezon alatt legalább havonta hallunk halálos végkimenetelű szénmonoxid mérgezésről, annak ellenére, hogy megelőzhető lenne a baleset. Ilyen hírek hallatán szinte mindenki elgondolkodik, hogy vajon az ő háztartása mennyire van veszélyben, de sokszor a veszély forrásával sem vagyunk tisztában – általában mindenki a fűtési rendszer hibájára gondol, félünk nyílt égésterű kazánt vagy egyéb fűtőberendezést beszereltetni, azonban van más módja is a védelemnek.

Miért veszélyes a szénmonoxid?

A szénmonoxid természetszerűleg színtelen, szagtalan és íztelen gáz, az érzékszervek számára teljesen észrevehetetlen, ami a tökéletlen égés során jön létre és az egyik legerősebb méreg, ami a levegőbe kerülhet. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, ezért, ha nem észleljük időben a tüneteket, akkor halálos kimenetelű is lehet. Tünetei nagyon hasonlóak más betegségekéhez, ezért igen nehezen ismerhetőek fel.

A mérgezés az alábbi tünetekkel járhat:

• szédülés,
• émelygés,
• fejfájás,
• fáradtság érzet,
• általános rosszullét

Magas szénmonoxid koncentráció esetén pedig mindezt ájulás követi, ami után néhány percen belül a halál is bekövetkezhet. Mérések szerint, ha az otthonunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri a gáz, három percen belül halált okoz.

Szénmonoxid okozta mérgezésekről leggyakrabban a fűtési szezonban hallunk, ezért tévesen kizárólag a téli hónapokhoz kötjük, azonban az év bármely szakaszában veszélynek lehetünk kitéve, ha nem megfelelő a nyílt lánggal működő berendezés műszaki kialakítása, elmaradt a fűtő berendezések rendszeres tisztítása, ellenőrzése, esetleg nem biztosított a nyílt lánggal égő berendezés levegő utánpótlása.

Mivel az ember számára észrevehetetlen, ha baj van, így elengedhetetlen minden háztartásban egy szénmonoxid érzékelő felszerelése, mely jelez a legkisebb veszély esetén is.

Hova és hogyan érdemes szénmonoxid érzékelőt felszerelni?

A szénmonoxid érzékelő elhelyezése egyáltalán nem mindegy hogyan és hová történik. Ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtson az alábbiakat mindenképpen figyelembe kell vennünk:

• a szénmonoxid ugyan felfellé száll, viszont a levegővel elkeveredve nem alakul ki rétegződés és mivel belélegzve okoz mérgezést, így javasolt légzési magasságba elhelyezni az érzékelőt.
• ahhoz, hogy időben jelezzen a berendezés minél közelebb helyezzük el a szénmonoxid forráshoz, azaz javasolt a kandalló vagy a kazán mellé felszerelni legalább egy méter távolságba.
• a szénmonoxid érzékelő jelzéseit fontos, hogy a hálószobában is olyan erővel lehessen hallani, hogy a legmélyebb álmunkból is felébredjünk, ha riaszt.
• indokolt esetben javasolt, akár több szénmonoxid érzékelőt is elhelyezni a lakás különböző pontjain.

Fontos, hogy ne tegyük a szénmonoxid érzékelőt se az épületen kívülre, se szekrénybe vagy az alá, közvetlenül a mosogató vagy a tűzhely fölé, illetve az ablak, ajtó közelébe se. Illetve semmilyen olyan helyre nem érdemes felszerelni, ahol légáramlat befolyásolná a berendezés érzékelését, például elszívó vagy ventilátor közelébe se, emellett ne legyen akadályoztatva függöny vagy bútor által sem.

Mit tegyünk, ha jelez a szénmonoxid érzékelő?

Először is nagyon fontos, hogy ne essünk pánikba a jelzés hallatán, hiszen ezért vásároltuk a berendezést, hogy jelezze a veszélyt. Amennyiben lehetőségünk van rá nyissunk ki minden ajtót és ablakot, hogy távozni tudjon a mérges gáz, majd zárjuk el a forrásberendezést. Minél előbb hagyjuk el az épületet. Amennyiben észleljük magunkon, vagy bárki máson a tüneteket, azonnal hívjunk orvost, illetve semmiképpen ne menjünk vissza a házba amíg jelez a riasztó. Ha már nem jelez, akkor se kapcsoljuk vissza a fűtést, előbb hívjunk szakembert, aki megvizsgálja és helyreállítja a szivárgás okát.

A cikk megjelenését a Netkazán webáruház támogatta, akik már 25+ éve állnak a fűtéstechnika szolgálatában.